Római kori leletek Sóváradról

Római kori leletek Sóváradról

A római birodalom terjeszkedésével, Dacia elfoglalásával, és provinciává tételével a Sóvidéken is megjelennek a római castrumok, legközelebbi a sóváradi. Ennek a szoros római jelenlétnek köszönhetően jelennek meg a római kori leletek, érmék, feliratos téglák, és a római kerámia. A castrum stratégiai pontnak számított az északi határvonal mentén, a mai református templomtól északra terült el. A régészeti ásatások nyomán előkerült információk alapján a castrum négyzet alakú volt, tornyokkal, oldalhosszúságai kb. 250 lépés, vagy kevesebb. A feliratos és régészeti lelet elég kevés, azonban bizonyított, hogy a Cohors Prima Alpinorum állomásozott itt, egészen a légiók és civil lakosság eltávolításáig, ami i. u. 271-ben következett be, Aurelianus ideje alatt.
A sóváradi castrum alaprajza

A sóváradi castrum jelenlétéhez köthető a szovátai legszemléletesebb római éremlelet, egy Vespasianus (69-79) idejéből származó aureus. Ezt a makfalvi Rafay Albert találta a város szélén elhelyezkedő kőbányában 1975-ben, és a Marosváhárhelyi Múzeumnak adományozta (lelt. sz. 5888). Az érmét valószínűleg Rómában adták ki 69-70 körül, súlya: 6,69 g, átmérője 20,3 mm, és nagyon jó állapotban találtak rá
Megtalálója szerint az érme egyedül volt a földben. Előlapja: IMP(erator) CAESAR VESPASIANUS AUG(ustus). A császár feje jobb fele néz. Hátlapja: CO(n)S(ul) I TER(ti?) TR(ibunica) POT(estate) A Győzelem, vagy Pax megszemélyesítője, támla nélküli trónon helyezkedik el, balra néz.
A Szovátán talált aureus

Közelebbi helymeghatározás nélkül említ a szakirodalom még Thassosi tetradrahmákat, és Macedonia Prima érméket. Földvár nevű helyen is kerültek elő római érmék, téglák és kerámia, valamint építkezés nyomai is, ami feltehetőleg egy falusi településre utalhat. Ezek hitelességét Sófalvi András kétségbe vonja, úgymint a római kori intézményesített sókitermelést is. Bizonyításában ugyanakkor aláhúzza, hogy a sóváradi castrum helyőrsége bizonyára termelt ki sót saját szükségleteire.

Fekete Árpád történelemtanár gyakran vezetett pionír expedíciókat a castrum területére, ennek köszönhetően a szovátai S. Illyés Lajos Iskolaközpontban a hetvenes évektől szép anyag gyűlt össze. Tartalmazott ez pecséttel ellátott téglákat, vízvezeték csöveket, és egy igen érdekes öszvér patkót is. A nemrégiben előkerült patkó Rácz Dénes portáján látott napvilágot, amikor a gazdasági épületeket emelték. A rómaiak az öszvéreket legszívesebben teherhordásra használták, azok munkabírása, és igénytelensége miatt. A hadseregben az öszvérek hordozták a katonák felszerelését, menetelés közben a fegyvereket, a poggyászt és a hadi- gépek alkatrészeit, erre utal a Sóváradon talált patkó is.
A Sóváradon talált patkó

Forrás: Szolláth Hunor (Főszerkesztő – Sóvidék Kulturális Folyóirat)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.